Egy haverommal dumáltunk tegnap. Az emberutálattól eljutottunk a zenéig, tulajdonképpen egészen érdekes:D
Rolie 18 éves, marha jól gitározik, és eszméletlen zenéket csinál. Rockot hallgat és játszik, kedvencei a Deep Purple (gyengébbek kedvéért 70-es évek, hard rock, Ian Gillan és Ritchie Blackmore-->nem ragozom tök jó, hallgassátok:D), Iron Maiden, és még sok jó zene.
Rolie: | …De kezdek rájönni, hogy tényleg az emberek 90%-át utálom... nem szeretem az embereket.... ezért nagy társaságban sem érzem jól magam... ha valakinek tetszik, amit csinálok, és érdekli is, azt tisztelem. |
Vessy: | Megértem az emberutálatodat. |
Rolie: | Bennem van a hiba, nem másokban... Én nem elégszem meg sosem azzal, ami van, mindig valami újat és jobbat akarok. |
Vessy: | Nem biztos. Úgy értem, te ilyen romantikus lélek vagy, aki csalódott a társadalomban blabla, és ezért vagy ilyen szerintem. Nem? |
Rolie: | Nem tudom... én az emberekben nem csalódtam... kevés ember van akiben egyáltalán megbízom. Nem bízom inkább senkiben, így nem csalódhatok. |
Vessy: | Értem… |
Rolie: | Akikben csalódtam eddig, az okot adtak a bizalmamra, aztán nem kellett nekik. Sosem jó az, ami van. Épp ezért van az, hogy sosem hallgatom vissza a felvételeket sem. Csak felületesen meghallgatom, alakítok rajta a minőség miatt. Ha visszahallgatnám, hogy „na, most ez jó lett-e?”, biztos, hogy nem lennék vele megelégedve, letörölném és újravenném... Így még mindig az első felvételen szarakodnék... |
Vessy: | Nem tudom, nálam versekkel van az, hogy a régiek sosem tetszenek. sokszor elolvasom, és mindig rájövök, hogy milyen gagyi, és minek írtam le egyáltalán? |
Rolie: | Velem is ez van... verseknél nem annyira... nem írok jókat, csak úgy jönnek, azok a saját elvárásaimnak megfelelnek és kész. Viszont a dalírásnál másképp van... mindig valami újat akarok hozzátenni... Viszont én nem tudok dalt írni, a kottát nem ismerem. Általában minden a pillanat hevében jön. És ha az akkor nincs lekottázva vagy felvéve, akkor úgy tűnik is el... rossz a zenei memóriám. |
Vessy: | Hé, azért te se panaszkodhatsz. Jókat szoktál írni. |
Rolie: | Az lehet, de nem tudok egy előre megírt dallamot ugyanúgy eljátszani. Folyton improvizálok. |
Vessy: | De ez szerintem nem baj. |
Rolie: | A közönségnek ez jó, mert mindig újat hallhatnak. Ez olyan, hogy idejönnek, hogy megnézzék, és jót röhögjenek azon, ahogy szétverem a berendezést, és gyilkolom a gitárt- közben az egészet nyugodtan végigjátszom. Ehhez látni kell, mit akarnak az emberek. Ha ők azt akarják, hogy nyugodtan játsszak, biztos valami törni fog.... ha meg azt, hogy tomboljak, akkor szépen megy majd minden. Szeretem idegelni az embereket. |
Vessy: | Hehe… |
Rolie: | Szeretem azt az érzetet, hogy nem tudják, mi fog történni... ha mindig ugyanaz van, az unalmas, kell a változatosság. -Teljesen átmentünk interjúba! XD Nem baj, majd 40 év múlva milliókat keresel ezzel a beszélgetéssel… vagy semmit. |
